2015. július 28., kedd

50 Random tipp kutyatartóknak 1.


1. Nap


1. Mit csináljunk, ha hazajöttünk, de a kutya ugat, hisztizik és látszólag nagyon örül? 

A válasz egyszerű, és nem is túl összetett: Semmit! Ilyenkor úgy kell csinálnunk, mintha ott sem lenne, mert így könnyen elérhetjük, hogy egy-két alkalom után rájön arra, hogy nem érdemes fölöslegesen örömködnie, mert addig úgysem veszünk róla tudomást. Viszont arra is oda kell figyelnünk, hogy hiába nyugodt, de ha még minket néz, velünk van elfoglalva, akkor nem köszönhetünk neki, mert valójában még mindig nem értük el, hogy nem vesz rólunk tudomást. De ha azt látjuk, hogy elment valahová, nem lát minket, és mi sem őt, akkor odamehetünk hozzá, megsimogatni, köszönni. A legrosszabb, amit ilyenkor tehetünk, hogy rögtön üdvözöljük, mondván, hogy nagyon hangosan ugat, és ha észrevesszük biztos hamarabb lenyugszik. Igen...arra a fél percre, de a következő megérkezésünknél még nagyobb műsort fog rendezni, mert tudja, hogy mi ilyenkor megdögönyözzük, puszilgatjuk stb. Olyankor ő úgy érzi, hogy megjutalmazzuk a helytelen viselkedésért. Ez egy nagyon fontos szabály minden gazdának!

2. A szabályok

A kutya csak akkor lehet boldog és kiegyensúlyozott, ha az életében vannak szabályok. Mint például, hogy nem mehet be valamelyik szobába, vagy nem ugorhat föl a kanapéra/ágyra. Ezek közül fontos, hogy legalább kettőt következetesen betartsunk, mert ezzel is példát statuálunk. A kedvencünknek ezzel azt mondjuk, hogy ez az én házam, én mondom hová mehetsz és mit csinálhatsz! Mint a falka teljes jogú, BEOSZTOTT tagja, nem hozhat önálló döntéseket, mindig a vezérre, vagyis a gazdára kell hallgatnia.

3. Milyen dolgokat taníts meg a kutyádnak?

Általában meg kell tanítani a kutyusnak pár alapengedelmességi feladatot, ami segít minket a harmonikus együttélésben. Pár tényleg elengedhetetlen ahhoz, hogy kordában tartsuk a kedvencünket. Vannak helyzetek, amikor valamiféleképpen kommunikálnunk kell, és ez, a már előre betanított parancsokkal lesz lehetséges. Ami szerintem feltétlenül szükséges, az a helyedre, (mert ugye ki kell alakítani egy fekhelyet, kosarat, szőnyeget, ahol a kutya elpihenhet/megnyugodhat) a marad, a gyere és hát a nem. A nem az egy nagyon alap parancs,(?) mint ahogy a gyere is szerintem. Vannak olyanok, amiket teljesen akaratlanul is, de megtanítunk a kutyának. Az én Kókimnak, a már említetteken kívül megtanítottam még az ült, a feksziket, a menjélt, és a keresdet. A keresd egy olyan játék, amikor falatokat dugok el, vagy dobok le a földre és ismételgetem neki a parancsszót, (keresd) ő pedig előássa, és megeszi. Csak úgy mellesleg imádja ezt a játékot, bár nem kétlem, hogy a többi kutya is szeretné. A menjélt használom a legritkábban, azt akkor szoktam alkalmazni, amikor fölküldöm a lépcsőn.
Nos, ezek lennének azok, amiket érdemes megtanítani minél előbb, hogy beivódjon az agyukba. Én eddig mindegyiknek a hasznát vettem, tehát nem mondanám, hogy fölösleges vesződés volt. Arról nem is beszélve, hogy a tanítás nem csak azért kell, hogy ,,művelt" kutyánk legyen, hanem azért is, mert nem elég testileg lefárasztani őket, szükségük van a szellemi munkára is, és ez tökéletesen alkalmas erre a célra. És minden NAP ajánlatos gyakorolni velük!

4. Hogy játszunk? 

A játék építi a kapcsolatunkat, segít a bizalom kialakításában és abban is, hogy megmutassuk, még ilyenkor is született falkavezérek vagyunk. A játéknál a kutya nyugodtan haraphat, ám ha már erősebben kezdi csinálni, és esetleg még fáj is, akkor hangosan sikítsunk fel, (aki figyelt már egymással játszó, viaskodó kutyákat, az tudhatja, hogy ők is nyüszítéssel jelzik egymásnak ha valamit túl erősen csinálnak) és azonnal hagyjuk abba, álljunk fel és menjünk el! Tudni kell, hogy ilyenkor nem a verés, meg az üvöltözés a megfelelő módszer, mert az állat ezt nem szándékosan csinálja, csak mint egy kisgyerek, ő is bevadul a játék hevében, és könnyen elveszti a mértékletességet. De egy ilyen reakcióból könnyen rá fog jönni, hogy óvatosabbnak kell lennie, és nagy valószínűséggel legközelebb már tudni fogja, hogy mi az a pont, amit nem léphet át.

Ez volt az egyik, amit játék közben érdemes megcsinálni, és betartani, a másik pedig a falkavezérséggel függ össze. Mindössze abban merül ki, hogy nyilván mindenki látja, hogy a kutyája játékkedve mikor kezd lanyhulni. Akkor azonnal fel kell állnunk és be kell fejeznünk az egészet, mert ha fordítva történik, és a ,,beosztottunk" dönt úgy, hogy vége, azzal megint azt bizonyította, hogy igenis ő fújja itt a passzát szelet.

Ja és majdnem kifelejtettem, hogy természetesen a játékot is nekünk kell kezdeményezni, ha ő közeledik, akkor lökjük el, és mondjuk, hogy menj innét!

5. Mit tegyünk ha húz a sétánál?

A sétáról lesz egy hosszabb és részletesebb bejegyzés is a közeljövőben...

Ugye milyen idegesítő, amikor azt érezzük, hogy szinte már röpködünk a póráz végén, főleg egy nagyobb kutya esetében!? Hát igen...nem kellemes. Ez egy rossz beidegződés, amit gyakorlással ki lehet nevelni. Mindössze annyit kell tennünk, hogy amikor húz, tehát feszül a póráz, állunk, és megvárjuk amíg visszaenged. Ha laza a kötél, akkor mehetünk tovább. Egy idő után majd párhuzamot fog vonni a haladás, és a laza póráz között, de ez idő kérdése. Csak türelemmel és munkával fog menni. Nekem hónapokig tartott, amíg megtanulta, és tényleg nagyon idegőrlő volt, főleg, amikor két óra alatt sétáltunk végig egy utcát. De azt garantálom, hogy ha kitartunk, akkor egy húzásmentes kutyát kapunk majd jutalmul a munkánkért!





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Layout by Alessa Belikov